A családommal 40 éve érkeztünk Becsvölgyére. „Gyüttmentként” élünk itt, de nem idegenként.

Ami megfogott és nem ereszt, – amit Hamvas Béla is érzett: a „a derűs életeszmény… Nincsen ember, nincs madár, ló, kutya, egyetlen szem cseresznye, amelyben kicsiny lélekként Dél géniusza ne parázslana… Sehol semmi túlzás, izzasztó erőkifejtés. Ez az oldottság a tájban, az emberben, a dolgokban, a közösségben, a beszédben, a mozgásban. „

Szeretnénk hozzájárulni, megtartani és együtt élvezni a helyiekkel ezt a kivételes életet.